A luxembourgi székhelyű törvényszék mindenekelőtt megállapította, hogy az Uber nem pusztán közvetítői szolgáltatást nyújt, ez a tevékenység a “szerves része” egy átfogó, közlekedési szolgáltatásnak. A cég tevékenysége tehát nem digitális, hanem közlekedési szolgáltatásnak minősül.
Az elektronikus kereskedelemről, illetve a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelv ezért nem alkalmazható az ilyen közvetítői szolgáltatásra, mely nem is “az általános értelemben vett szolgáltatásnyújtás szabadságának, hanem a közös közlekedéspolitikának a körébe tartozik” – mutatott rá a bírói testület. Mint írták: a tagállamok feladata, hogy szabályozzák a szolgáltatásnyújtás feltételeit az uniós szerződések általános szabályaival összhangban.
Az ítélettel a bíróság megerősítette Maciej Szpunar főtanácsnok állásfoglalását, miszerint az Ubernek közlekedési szolgáltatásnak kell minősülnie, mert gazdasági szempontból ez képezi az elsődleges elemet a vállalat működésében, az utasok és a sofőrök interneten keresztül történő összekapcsolása csak másodlagos. A vállalat éppen ennek az ellenkezőjéről szerette volna meggyőzni az Európai Bíróságot. Szakemberek szerint a verdikt árt a cég jövőbeli európai terjeszkedésének, de nem jelent teljes ellehetetlenítést.
Később az Uber közleményben reagált a történtekre, hangsúlyozva, hogy az ítélet nem változtat a működésén az uniós tagállamok többségében, ugyanakkor rámutatott, hogy “európaiak milliói számára továbbra is akadályozzák az Uberhez hasonló alkalmazások használatát”.
“Folytatni fogjuk a párbeszédet az európai városok vezetésével” – közölték.