A tömegeloszlástól kezdve a futómű beállításán át az abroncsok tapadásáig sok minden befolyásolja egy autó manőverező képességét. Egy kiszámíthatóan és harmonikusan viselkedő autóval magabiztosabban, higgadtabban közlekedhetünk: egy olyan jármű, amely rendelkezik bizonyos menetdinamikai tartalékokkal, adott sebességnél stabilabban reagál – vagy ugyanazt a manővert gyorsabban képes végrehajtani, ahonnan nézzük.

A kiszámíthatósággal nincs is baj a belső égésű motoros autóknál azok számára, akik rendelkeznek némi gyakorlattal. Az elektromos autók azonban sok szempontból mások. A jellemzően a tengelyek között, a padlóban vagy az alatt elhelyezett akkumulátornak köszönhetően mélyen, koncentráltan összpontosul a tömegük. Ez jó, mert stabilabbak. Viszont az akkumulátor miatt akár két-háromszáz kilogrammal nehezebbek is ezek a járművek, ezért csökken a mozgékonyságuk, irányváltási képességük.

Ez persze csupán az elmélet, amit a gyakorlatnak kell igazolnia vagy cáfolnia. Nincs is erre alkalmasabb a jávorszarvas-tesztnél. Ezt a műfajt eredetileg a skandináv piacokon fejlesztették ki, ahol valódi veszélyt jelentenek az útra tévedő jávorszarvasok. A kontinentális Európában nem kell tartani attól, hogy több mázsás állatok állják utunkat, ám egy hirtelen fékező autós, váratlanul megtorpanó forgalom vagy utolsó pillanatban észlelt kátyú miatt bármikor kényszerülhetünk arra, hogy hirtelen kormánymozdulattal kerüljük el a bajt.

A jávorszarvas-teszt során minden autó egy vele arányosan méretezett szélességű bója-folyosóban halad, majd a vizsgálatot végző pilóta elveszi a gázt, „áttér a másik sávba”, majd vissza a sajátjába. A gyakorlatot fokozatosan emelkedő sebességgel hajtják végre; az egyes típusok eredménye az a legnagyobb (gázelvételkor mért) kezdősebesség, amellyel a bóják érintése nélkül képes teljesíteni a pályát.

A teszttípusra szakosodott km77.com weboldal a közelmúltban a Peugeot e-208-ast fogták vallatóra, miután a városi kisautó benzinmotoros fivére korábban már jól teljesített ugyanezen a kihíváson.

Az autó nem tagadhatta le az akkumulátorcsomag extra tömegét, amely stabilizáló hatásával elejét veszi a hirtelen irányváltásoknak – bár a teszt részeként elvégzett szlalomozás során nem várt dinamikával fűzte át magát a bóják között. A mély tömegközéppont ugyanakkor garancia arra, hogy ne történhessen meg a legrosszabb: egy-egy magas építésű jármű ugyanis eljut teljesítőképessége határára, és a kikerülő manőver során egyszerűen felborul.