Az év első hat hónapjában 75 372 új autó talált gazdára Magyarországon, ami 11 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor 2019 első félévéhez – azaz a járvány előtti szinthez – képest 16 százalékos elmaradást mutat. Az uniós piacon is hasonló a helyzet: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai alapján az év első hat hónapjában 25 százalékkal nőttek az eladások éves szinten, ám az 5,3 millió darabos eladás messze alulmúlja a 2019 első hat hónapjában regisztrált több mint 6,9 millió darabos értékesítést.
A Magyar Lízingszövetség szerint az új autók piacán a kereslet nem emelkedett, ráadásul a kínálat is akadozik, részben az alapanyagok árának emelkedése, valamint a globális chiphiány miatt. A mostani kilátások szerint az új autók drágulása még nem állt meg, a második félévben folytatódhat, ám az áremelkedés mértékét egyelőre nehéz megbecsülni.
Autógyáranként jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy mennyire tudják teljesíteni a számukra előírt, flottaszintű károsanyag-kibocsátási elvárásokat a jövőre nézve. Van, akinek igen komoly hátrányt kell ledolgoznia még, hogy ne kelljen büntetést fizetnie a kvóta túllépése miatt.
A vásárlói szokások átalakulása sem feltétlenül segíti a kvótarendszer betarthatóságát: az elmúlt években felkapott SUV-k méretüknél és súlyuknál fogva eleve nagyobb károsanyag-kibocsátásúak. Ezen túlmenően a motorteljesítmény és a magasabb felszereltség is nehezíti a megfelelést. A valós vevőigények kiszolgálása és a környezetvédelmi szempontból ideális paraméterekkel rendelkező gépjárművek nehezen tudnak találkozni, és ennek ára van fejlesztési és kvóta oldalon egyaránt, ami óhatatlanul beépül a vételárba.
