Egészen a 34. paragrafusig kell pörgetnünk a lapokat, hogy szembetalálkozzunk az előzés címszóval. Az első bekezdés rögtön tisztázza, hogy mikor szabad egyáltalán előzni. Először is figyelnünk kell arra, hogy legyen elég hely az előzés céljából használatos sávban, tehát ne jöjjenek szembe. Másodsorban a külső tükröt kell igénybe vennünk, hiszen amennyiben minket már előznek, nem szabad megkezdenünk a manővert. A harmadik feltétel, hogy az előttünk haladó jármű nem kezdett még előzésbe, ugyanis ha már megkezdte a manővert, úgy neki van elsőbbsége. Ezeken kívül az utolsó két pont a szükséges távolságokra vonatkozik: meg kell lennie a kellő oldaltávolságnak az előzéshez, illetve elegendőnek kell lennie a helynek a saját sávunkba történő biztonságos visszahúzódáshoz – utóbbinál fontos szempont, hogy ennek úgy kell meglennie, hogy visszatérés közben nem zavarjuk meg a mögöttünk haladót.
Azt gondolom, hogy már csak ezek után is fel tudunk eleveníteni olyan eseteket, amelyekben szabálytalan előzéssel volt dolgunk, vagy akár mi szabálytalankodtunk, és akkor azt még nem is említettük, hogy a KRESZ természetesen az irányjelző használatát is előírja – igaz, csak akkor, ha az előzés irányváltoztatással jár. Az előzés normál esetben baloldalról történik, de vannak kivételek is. A balra kanyarodó járműveket és a villamosokat egyes helyzetekben kizárólag jobbról előzhetjük meg, illetve a sárga jelzéssel ellátott autók jobbról történő előzésére is van lehetőség, ha azzal nem zavarunk senkit.
Az önjelölt versenyzőknél nem oszt vagy szoroz, hogy ismerik-e a szabályokat, hiszen önszántukból szegik meg azokat, ugyanakkor vannak olyanok is, akik csak szimplán nincsenek tisztában azzal, hogy milyen is egy szabályos előzés – mikor lehet és mikor nem, illetve mire kell odafigyelni. Azt gondolom, hogy a legegyszerűbb, ha rögtön előszedjük az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletet a közúti közlekedés szabályairól, avagy más néven a KRESZ-t.
A KRESZ azt is külön kiemeli, hogy gyorsítással és leszorítással tilos az előzést akadályozni – azt hiszem, ilyennel is sokan találkoztak már. Természetesen vannak olyan rendelkezések is, amelyek külön tiltják az előzést egyes helyeken és helyzetekben. Ilyenek a táblával vagy útburkolati jellel (záróvonal) tiltott helyek, a gyalogosátkelőhelyek és az előttük lévő útszakaszok, az olyan villamosmegállók, ahol az úttestre szállnak le az utasok, a be nem látható kanyarok, illetőleg bukkanók – kivéve, ha az úton egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül elvégezhető. Ezek mellett tilos még a vasúti átjárókban és előttük, illetve a kereszteződésekben és előttük előzni. A jogszabály azért tesz egy kedves kivételt: utóbbi két esetben kerékpárt és motort meg lehet előzni.
Érdemes néhány dolgot felvetni ezen a ponton: mi a helyzet akkor, ha egyszerre több autót előzünk, illetve az irányjelzőt elég egyszer használni az előzés megkezdésekor, vagy folyamatosan kint kell tartani? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a KRESZ, ugyanakkor saját kútfőből is kitalálhatjuk a megoldást. Mivel a szabályozás nem tiltja, így szabályos az, ha egyszerre több autót előzünk meg, míg az irányjelzővel kapcsolatban szintén nincs egyértelmű előírás, de a fenti szabályok kimondják, hogy csak abban az esetben kell használni az indexet, ha irányt változtatunk, így több autó előzése esetén elméletileg nem kell folyamatosan villognia – hiszen a második autótól kezdve már úgy előzünk, hogy nem változtatunk irányt. Mindezek ellenére véleményünk szerint nem ártunk a folyamatos jelzéssel sem.
Nem szabad elfeledkeznünk a többsávos utakon történő előzésről sem, hiszen a KRESZ ezekkel kapcsolatban is fontos szabályokat hoz. A legfontosabb előírás, amit sajnos sokan figyelmen kívül hagynak, az a jobbra tarts elve: csak akkor maradhatunk a baloldali sávban, ha több autót szeretnénk egyszerre megelőzni, és azt is csak akkor, ha nem zavarjuk a mögöttünk gyorsabban haladó járművet, vagy amennyiben olyan sűrű a forgalom a jobboldali sávban, hogy nem tudunk oda visszatérni. Sajnos arra az esetre, ha három vagy több sáv van, engedélyezi a KRESZ, hogy a középsőben folyamatosan haladjanak az autók, pedig sokszor ez is lassíthatja a forgalmat.
Lakott területen belül a belső sávban is folyamatosan lehet haladni, de itt kitételként említi a jogszabály, hogy ez nem zavarhatja a gyorsabban haladó járműveket. Ha utóbbi mégis megtörténik, úgy a KRESZ szerint jobbról is el lehet haladni a zavaró jármű mellett, de ebben az esetben is kiemeli, hogy a sávok között gyorsan cikázni tilos. Aki közlekedik Budapesten, az tudja, hogy ezt a szabályt sokan nem tartják be, ahogyan azt sem, hogy tömött forgalom esetén nem szabályos a sávváltás, csak ha kanyarodásra készülünk. Az általában egyértelmű, hogy kinek van elsőbbsége abban az esetben, ha az egyik sáv megszűnik, és ezt felfestés jelzi. Ugyanakkor, ha nincs egyértelmű útburkolati jel, akkor azt kell előreengedni, akinek nem kell irányt változtatnia a továbbhaladáshoz – ha mindkét autónak kell, akkor pedig a jobboldali van előnyben.
Ezzel kapcsolatban a legfontosabb talán azt kiemelni, hogy bár lakott területen belül szabályos a jobbról „előzés”, autópályán nem lehet jobbról elhaladni a belső sávban tartózkodó mellett, még akkor sem, ha az akadályozza az előrejutásunkat. Ez alól persze vannak kivételek: a belső sávban haladó hirtelen fékezése, vagy indokolatlan lassítása esetén ha folyamatosan a külső sávban haladtunk, akkor nem kell lefékeznünk emiatt, hanem elmehetünk mellette. Emellett kivétel még, amikor dugóban állva esetleg a jobb oldali sáv indul meg először, hiszen ebben az esetben nem előzésről, hanem párhuzamos közlekedésről beszélünk – utóbbi azt jelenti, hogy egy többsávos úton olyan sűrű a forgalom, hogy összefüggő sorok alakulnak ki.
Ezeken kívül még számos egyéb dologra kell odafigyelni. Ilyenek például a megfelelően megválasztott sebesség (legalább 15-20 km/h-s sebességkülönbségre van szükség egy biztonságos előzéshez) és az autónk képességeinek megfelelő ismerete, de azt is fontos elmondani, hogy éjszaka és vizes úton tovább nő a kockázat. A legfontosabb talán mégis az odafigyelés, hiszen ahogyan már említettem, az előzés talán a legveszélyesebb manőver, amit rengetegszer végrehajtunk, és nem csak saját, hanem mások életét is kockára tehetjük ilyenkor. Maximális koncentrációt igényel még autópályán is, hiszen ott még nagyobb a sebesség. Figyeljünk oda, tartsuk be a szabályokat – még, ha néha nem is egyszerű – és ne zavarjuk a többi közlekedőt!
