A tájékoztatás szerint, miután az Európai Bizottság és a tagállamok egy évtizede tudják, hogy a tesztmérések eredménye és a tényleges nitrogén-oxid kibocsátás lényegesen eltérnek egymástól, sürgősen javítani kell az új autókkal kapcsolatos teszteken és ellenőrzéseken a levegőminőség és közegészség védelmében.

Egyetlen hatóság sem keresett eszközöket a gyakorlat megszüntetésére és rendszerint csak irányadó típus jóváhagyási vizsgálatokat végeztek. A bizottság annak ellenére sem kezdeményezett további műszaki vagy jogi vizsgálatot, hogy tudatában volt a gyártók által alkalmazott jogellenes gyakorlatoknak. A bizottság az eset kivizsgálását a tagállamok kizárólagos feladatának tartotta és nem tett további intézkedéseket, a tagállamok pedig sem pénzügyi, sem jogi szankciókat nem alkalmaztak, illetve az autókat sem hívták vissza.

Hozzátették, az autógyáraknak a fogyasztók számára pénzbeli kártérítési kellene fizetnie.

A képviselők ülésükön megszavazták a típusjóváhagyás reformjára vonatkozó javaslatok kiegészítését is, amelyek célja, hogy a forgalomba kerülést felügyelő nemzeti hatóságok és műszaki állomások eredményesebb szűrőmunkát végezzenek.

Kijelentették, szigorúbb tesztekre van szükség, az Európai Bizottságnak pedig nagyobb rálátást kell biztosítani a nemzeti hatóságok munkájára. Véleményük szerint a tagállamoknak az előző évben piacra került autóknak legalább 20 százalékát rendszeresen ellenőriznie kell, a csaláson kapott gyártókat pedig autónként 30 ezer euróval (mintegy 9,3 millió forint) kell büntetni. A befolyt összeget a piacfelügyelet megerősítésére és környezetvédelmi célokra kellene fordítani.

A tájékoztatás szerint a hatékonyabb és fenntartható környezetvédelem érdekében a közlekedésben széles körben elterjedt bioüzemanyagokra vonatkozóan a képviselők a pálmaolaj használatának visszaszorítására szólítottak fel.