A közleményben kiemelték: a tőkekintlévőség 4 százalékkal nőtt az első negyedéves adatokhoz képest, az új szerződések volumene viszont visszaesett az első járvány által sújtott év szintjére, 36 651 darabszámmal.
Továbbra is a lízing legnagyobb ügyfele a kkv szektor, 75 százalékos részaránnyal, majd a lakosság és a nagyvállalatok következnek.

A szövetség tájékoztatójából kiderül, hogy a növekedés egyrészt az ingatlanlízingnek köszönhető, amely az első fél évben közel 51 milliárdra emelkedett az előző év első fél évének 3-5 milliárdjával szemben. Ennek hátterében egy nagy, egyedi projekt áll - jelezték.

A bővülés másik oka az, hogy jelentősen nőtt az eszközök vételára: az ingatlan nélkül számított, szerződésenkénti bruttó eszközérték 20 százalékkal nőtt 2021-hez képest, 2020-hoz képest pedig 34 százalékkal.

Rámutattak: a retail, azaz a személy- és kishaszongépjármű finanszírozás hitelösszegénél 4 százalékos, darabszámban 21 százalékos volt a visszaesés.

A mezőgazdasági gépeknél a finanszírozott összeg 8 százalékkal emelkedett az első fél évben 2021 azonos időszakához képest, a volumen közben pedig közel 200 darabbal csökkent. Az új gépeknél a finanszírozott összeg 20 százalékkal nőtt, miközben a volumen gyakorlatilag stagnált.

A nagy haszonjárműveknél a finanszírozott összeg 22 százalékkal 87 milliárdra emelkedett, a volumen 6 százalékkal bővült. Ezen a területen is kézzelfogható az eszközök árának emelkedése, azonban a forgalomba helyezések is jól alakultak - jelezték.

Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a kamatok emelkedése, a megugró költségek és számtalan egyéb tényező negatívan hatnak a piacra. Ugyanakkor vannak olyan programok - például a Széchenyi Lízing MAX -, amelyek a kkv szektor hitelfelvételi kondícióit segítik - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy előtérbe kerülnek a környezetkímélő, megújuló energiát használó vagy akár termelő, környezetbarát eszközök, folyamatban van egy támogatott Zöld Lízing keretrendszer kidolgozása is.