Az USA szenátusa elé tárt javaslat számos további olyan szigorítást is tartalmaz, amely biztonságosabbá teszi a közlekedést, illetve a járműhasználatot, a hátsó ülésen felejtett gyermekek felismerésére képes technológiáktól kezdve az autonóm vészfékező és ütközéselkerülő rendszereken át a félpótkocsik hátsó aláfutásgátló szerkezetéig. Noha az Egyesült Államokban tavaly 13,2 százalékkal kevesebbet futottak az autók, mint egy évvel korábban, a halálos kimenetelű balesetek száma 7,2 százalékkal nőtt ugyanezen időszakhoz képest, azaz a helyzet riasztóan romló képet mutat. Az USA-ban évente több mint tízezren halnak meg ittas vezetéshez köthető okokból.

Európában szintén felmerült egy évvel ezelőtt, hogy kötelezővé tennék az alkoholszondás indításgátló bevezetését, ám hamar kiderült, hogy a nagyközönség csupán tévesen értelmez egy jogszabályt: mindössze azt teszik ugyanis kötelezővé, hogy az autógyártók előkészítsék a szonda beépíthetőségét, azaz kiépítsenek egy olyan, szabványos csatlakozót, amely a későbbiekben lehetővé teszi a szonda egyszerű és megbízható beépítését. Egyes országokban, illetve bizonyos márkáknál ugyanakkor már tettek lépéseket a technológia alkalmazása felé.

Amennyiben a törvényhozás megszavazza az észak-amerikai kezdeményezést, az vélhetően az egész globális autóiparra hatással lesz, hiszen ha egy technológiát a világ egyik legnagyobb újautó-piacán kötelezően be kell építeni az autókba, más piacokon is jóval könnyebben, költséghatékonyabban kerülhet be ugyanaz a technológia az érintett modellekbe. A Reuters információi szerint a jogszabály megszavazása esetén nagyjából öt év múlva válhatnak kötelezővé a kérdéses technológiák: a közlekedési minisztériumnak három éven belül kell kialakítania a normarendszert, amelyhez két éven belül kell igazodniuk az autógyártóknak.