A sors iróniája, hogy a világ alighanem legritkább Peugeot-ja, az 1937-es gyártású, egyetlen példányban készült 402 Portout Cabriolet egy olyan országban (az Egyesült Államokban) talált gazdára, ahol a márka jelenleg nincs is jelen – bár ez hamarosan változhat.

Style Paquebot: így nevezték az Art Déco gépek ihlette, áramvonalasságot istenítő válfaját a harmincas években. Az elsősorban Amerikában dívó, de még Skandináviába is eljutó irányzat azonban sokaknak túlságosan modern, rideg, személytelen volt: nekik köszönhetően nem maradtak munka nélkül a kor neves karosszériaépítő mesterei.

A Peugeot-nál a 402-es (1935-1942)  képviselte az előbbi vonulatot, Émile Darl’mat és Marcel Pourtout pedig az utóbbiak táborát gyarapították. A két konkurens karosszériás mester gyakran dolgozott együtt, nekik (pontosabban közös felfedezettjüknek, Georges Paulin-nek) köszönhetjük az Eclipse lenyitható keménytetőt, stílusuk azonban alapvetően eltérő volt. A Peugeot 402 Darl’mat roadsterek kompakt, sportos hangvétele a típus dinamizmusára helyezte a hangsúlyt, Marcel Pourtout azonban inkább légies eleganciájú kabrióként értelmezte újra az áramvonalasság tanát.

A Carrosserie Pourtout alkotása a 402-es leghosszabb alvázát vette alapul. A fényszórókat kiemelte a hűtőmaszk fogságából, és torpedó alakú foglalatban helyezte el azokat. Az autó lekerekített orrát büszke, meredek rácsra cserélte, a sárvédőknek pedig nagyobb hangsúlyt adott, így azok szinte kiáltványként hirdetik az Art Déco elveit. A hátsó kerekek hosszan elnyúló burkolata főúri arányokkal ruházta fel az autót, amelynél Marcel Pourtout jó érzékkel lemondott az Eclipse tetőről, és feszes szabású vásznat borított a rövid utastér és a kifejezetten alacsony szélvédő fölé.

A Peugeot 402 Pourtout Cabriolet túlzás nélkül a kor egyik legharmonikusabb autódizájnja volt, amely ma a gyűjtők féltett kincse lehetne, ha sorozatgyártásba kerül. Nem került, ki tudja miért, csupán egyetlen példány készült ebből a mestermunkából. Nem kevésbé rejtélyes, hogy vajon miért a széria kisebbik, 55 lóerős motorját építették be a 333 centiméteres tengelytávon nyugvó közúti luxusjachtba, ám a fekete-szürke fényezésű, krómmal gazdagon díszített autó ezzel is 110 kilométer/órát meghaladó sebességre volt képes.

Az autó sebességváltója egy négyfokozatú Cotal egység volt, amit nem csupán automata kuplungja tett különlegessé, hanem az is, hogy külön irányváltó tartozott hozzá, így hátramenetben is négy áttétel között választhatott a vezető, aki vastagon párnázott ülésen, fával berakott környezetben irányította járművét.

Már az kisebbfajta csoda, hogy a világháború nem sodorta el a Peugeot 402 Pourtout Cabriolet egyetlen példányát, az pedig egyenesen hihetetlen, hogy az utána következő évtizedeket is viszonylagos épségben átvészelte. A nyolcvanas években egy tehetős észak-amerikai gyűjtő kollekciójába került, majd következő tulajdonosa 2007-ben teljes körű helyreállításba fogott.