Az Alan Turing Intézet és a Toyota Mobilitási Alapítvány közösen dolgoznak egy, a várostervezést és városüzemeltetést átformáló projekten. A Turing új AI programjának részét képező, ‘A forgalomáramlás optimalizálása mesterséges intelligenciával a mobilitási rendszerekben’ nevű projekt célja, hogy az összetett forgalomszervezést a jelenlegi statikus formájából olyan rendszerré átalakítsa át, ami dinamikusan, optimalizálva működik, és átfogó módon, valós időben hangolja össze a különböző jellegű közlekedési módokat.

A projekt várható eredményei közé tartozik a közlekedési lámpákat vezérlő AI (mesterséges intelligencia) rendszer integrálása, a közlekedők viselkedésének követését és előrejelzését szolgáló interaktív adatkezelő platform kiépítése, és lehetséges forgatókönyvek tesztelése, illetve a flottakezelők és a városvezetés együttműködését szolgáló mechanizmusok kidolgozása, ami lehetővé teheti a problémás forgalmi vagy környezetszennyezési pontokra vonatkozó adatok megosztását és a forgalom megelőző jellegű elterelését.

„Jövőképünk szerint a várostervezőknek és üzemeltetőknek rendelkezniük kellene egy olyan rendszerrel, ami valós időben jelzi a beérkező adatokat, lehetővé teszi a város működésének elemzését, integrálja a matematikai és számítógépes modellezést, illetve gépi tanulási modelleket alkalmazva teszteli a különböző forgatókönyveket, valamint jelzi, amikor változás történik a viselkedési mintákban. Az adatoknak és az új technológiának köszönhetően immár rövid időn belül is látványos változások várhatók a közlekedés területén.” – fogalmaz Alan Wilson, az Alan Turing Intézet vezérigazgatója és kutatási vezetője.

„Miközben komoly figyelmet fordítottunk a járművekben működő AI fejlesztésére, nagyon örülünk annak, hogy a Turinggal közösen dolgozhatunk azon, hogy a mobilitás egyik kiegészítő területén, az infrastruktúrában is meghonosítsuk az adattudományt és AI-t.”  - teszi hozzá Ryan Klem, a Toyota Mobilitási Alapítvány programigazgatója. Abban sajnos biztosak lehetünk, hogy hazánk nem fog az élmezőnybe tartozni az intelligens forgalomirányítás területén, de mindenképpen érdekes, és valószínűleg hosszú távon elkerülhetetlen az a megoldás, amivel a japánok előálltak – kíváncsiak vagyunk, hogy miként fog majd működni a valóságban.