Külcsín tekintetében a szokásos változtatásokat kapta meg az autó, ugyanakkor már első ránézésre is viszonylag könnyen felismerhetjük a frissített változatot: a legnagyobb változást az átszabott fényszórók és a teljesen új lökhárítók jelentik, de a hűtőrács is laposabb lett. Hátul szintén a fénytestek és a lökhárító környékén történtek lényegesebb változások. Összességében talán egy fél fokkal visszafogottabb, ám ezzel együtt komolyabb is lett a Mustang, miközben megőrizte izomautós kiállását.

Az utastérben a formák legfeljebb minimálisan változtak, inkább a valamivel jobb minőségű anyagok és kellemesebb betétek jelentik a változást – leszámítva a műszerfalat, ami immár teljesen digitális. Természetesen a multimédiás rendszer legfrissebb verzióját is megkapta a Mustang, ami szintén nagy fejlődés, de közel sem a legnagyobb, amit az autóban köszönthetünk. A formai változtatások mellé immár akár teljesen LED-es fényszórókat is kaphatunk, ami szintén sokat dobhat a megjelenésen, és akkor az új árnyalatkoról és 19 colos keréktárcsákról még nem is beszéltünk.

Ezeknél azonban sokkal fontosabb lehet az, ami a lemezek alatt lapul. Az 5-literes, szívó V8-as természetesen továbbra is elérhető, ám a korábbi 421 helyett immár 450 lóerővel áll a vásárlók rendelkezésére, ráadásul az öreg 6-fokozatú automata helyett ezentúl egy gyorsabb és hatékonyabb, 10-sebességes automatát társíthatunk majd az erőforrás mellé – bár mi továbbra is a kiváló hatos manuális szerkezetre szavaznánk. Egyelőre hivatalos 0-100-as adat még nincs, de az amerikai változatból kiindulva több mint fél másodperces javulásra számíthatunk, ami 4,2 szekundum körüli sprintet jelentene.

A 2,3 literes négyhengeres EcoBoost egység is elérhető marad, ám a korábbi 317 lóerő helyett immár csak 290 tagú ménest kínál – noha elképzelhető, hogy lesz „overboost” funkció, amivel ez néhány másodpercig javulhat majd. A gyengébbik hajtáslánchoz is elérhetővé válik a 10-sebességes automata.