– Ez a győri versenyképességi konferencia a régió kamaráinak összefogásával jött létre. Hogyan működnek együtt a szomszédos megyék iparkamarái?
– A régiók kamarái a különböző konzultációkon megismerik a szomszéd megyék problémáit, tapasztalatokat cserélnek, és igyekeznek a tagokon keresztül olyan helyzetet teremteni, ami a legkedvezőbb a régióban. Nem könnyű, de nem lehetetlen vállalkozás ez.

– Milyen gyakran egyeztetnek a Vas megyében a gépipar, illetve a járműipar területén működő vállalkozásokkal?
– A gépipar és a járműipar területén jelentős vállalkozások vannak Vas megyében, gondoljunk csak az Opelra, az LuK-ra, a BPW-re, vagy a Delpihre, amelynek egyébként 13 évig igazgatója voltam, 1500 főt foglalkoztatott akkor is, ma is. De a sárvári ipari park területén működő vállalkozások is több mint 20 ezer embernek adnak munkát. Ezen felül van egyfajta beszállítói hálózat is, és jelentős a megyei szolgáltató ipar is.

A Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai között szinte minden nagyvállalat jelen van, elnökségi tag vagy küldötti szinten. Napi kapcsolatban vagyunk a vezetőkkel, és úgy szervezzük a gazdasági fejlődés irányába mutató rendezvényeinket, hogy azoknak ezek a nagyobb vállalatok adjanak otthont. Ide a kisebb vállalkozások képviselői is el tudnak jönni, és részben tapasztalatot tudnak cserélni, részben pedig nagyobb látóteret tudnak befogni egy-egy ilyen rendezvény alkalmával.

– A K+F tevékenységeket a multinacionális cégek jellemzően az anyavállalat központjában végzik. Hogy látja, mennyire van arra lehetőség, hogy idevonzzuk ezeket a fejlesztéseket?
– Én azt gondolom, hogy egyre inkább múlt idő, hogy hozzánk képest külföldön végzik a nagyvállalatok ezeket a kutatás-fejlesztéseket. Természetesen a döntő többsége kint zajlik ezeknek a tevékenységeknek, de például a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központon keresztül ezeknek a nagy cégeknek már jelentős fejlesztései vannak itt is. Azaz az egyetemekkel is együttműködve már nem csak elméletben vannak jelen az innovációs kérdések, hanem a gyakorlatban is foglalkoznak ezzel ezek a cégek.

Sajnos a kis- és középvállalkozásoknál az innováció még nem jellemző ennyire, ők inkább know how alapján dolgoznak.

– Pedig szükséges lenne utóbbiaknál is a versenyképességhez.
– A versenyképességhez szükséges bérmelés mellett technológiai fejlesztésre is szükség lenne a kkv-k esetében is, mert bár nyilván van olyan terület, ahova kulcsembereket kell beépíteni, de csak úgy általában létszámfejlesztéssel a versenyképesség fokozása nem annyira hatékony, mint a technológiai fejlesztéssel.

– Tehát a jövő az Ipar 4.0?
– Az Ipar 4.0-ról az a véleményem, hogy először az Ipar 2. és 3.0-át kellene befejezni, mert van egy űr e tekintetben: amíg a nagy, multinacionális vállalatoknál az ipar 4.0-át tudják teljesíteni, addig a kisebb vállalkozásoknál még ezeknek az alapját is meg kellene teremteni. Ez nem jelenti azt, hogy nincs olyan kis- és középvállalkozás, amelyik ne felelne meg ezeknek a kihívásoknak, de a döntő többségüknek még felzárkóztatás szükséges.