A müncheni ügyészség közleménye szerint az eljárás mintegy 80 ezer, az Egyesült Államokban értékesített autóval kapcsolatos, amelyeket a gyanú szerint a károsanyag-kibocsátási értékeket meghamisító berendezéssel szereltek fel.

Az ingolstadti központban éppen akkor kezdtek házkutatást, amikor a társaság bemutatta 2016-os üzleti jelentését. Vizsgálódtak többek között az Audi neckarsulmi üzemében, és a VW wolfsburgi központjában is. 

Az eljárást ismeretlen tettes ellen indították csalás és jogsértő reklám gyanúja miatt. A müncheni ügyészség tájékoztatása szerint a házkutatások révén legfőképpen azt igyekeznek tisztázni, hogy ki tudhatott a kibocsátási értékeket meghamisító technológia alkalmazásáról, és arról, hogy a cég hamis adatokat közölt-e gyártmányairól.

Az ügy az Audinál kifejlesztett V6-3.0 típusú dízelmotorral működő, 2009 és 2015 között eladott kocsikat érinti. A károsanyag-kibocsátási értékeket meghamisító berendezés azt szolgálta, hogy a nagyjából 80 ezer autó megfeleljen az amerikai környezetvédelmi előírásoknak.

A Győrben motorgyárat működtető társaság igazgatótanácsának elnöke, Rupert Stadler a jelentést bemutató szerdai ingolstadti tájékoztatóján kiemelte: "a legnagyobb elhatározottsággal" dolgoznak azon, hogy a jövőben ne történhessen a dízelügyhöz hasonló eset, ennek érdekében a működési struktúrától a folyamatszervezésig mindent felülvizsgálnak, és külön részleget hoznak létre, hogy ellenőrizzék, megfelelőek-e az engedélyeztetési eljárások.

A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a vállalatcsoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.