A Volkswagen brit részlege szerdán közölte: adatai szerint a VW vagy valamelyik érdekeltsége által Nagy-Britanniában eladott dízeljárművek közül 1,19 millióba szerelték be azt a szoftvert, amely laboratóriumi körülmények közepette a napi használatnál jóval kedvezőbb károsanyag-kibocsátási értékeket jelez.

A cég szerint a VW személy- és haszonjárművei mellett a brit utakon futó, dízelmotorral felszerelt Audi-, Seat- és Skoda-modellek is érintettek. A Volkswagen korábbi bejelentése szerint világszerte 11 millióra tehető azoknak az autóknak a száma, amelyek elektronikus rendszere tartalmazza a botrányt kirobbantó szoftvert, vagyis ennek alapján az összes érintett jármű tíz százalékát Nagy-Britanniában értékesítették.

Az Egyesült Államokban - amelynek hatóságai a csalást leleplezték - félmillió ilyen járművet adott el a német vállalat. Általános az a londoni elemzői vélemény, hogy a Volkswagennek valószínűleg hosszú távú károkat okoz az ügy.

A Moody's szerint az így kialakult negatív vállalati imázs hosszú ideig fennmaradhat, és ez gyengítheti a Volkswagen piaci pozícióit, márkaértékét és fogyasztói ár/érték-megítélését, és mindez végső soron hatást gyakorolhat a Volkswagen jövőbeni jövedelmezőségére is.

Más nagy londoni házak a német gazdaság egészében ugyanakkor nem számolnak hosszú távú kedvezőtlen hatásokkal. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői a botrány kirobbanása után közölték, hogy 2015-ben és 2016-ban változatlanul 1,5 százalékos, 2017-ben pedig 1,7 százalékra gyorsuló gazdasági növekedést várnak Németországban.

A ház szerint több olyan ok is van, amelyek miatt nem kell tartani attól, hogy a német gazdaság tartósan megszenvedi a VW-botrányt. Az egyik az, hogy az érintett járművek visszahívása és kijavítása önmagában is generál valamelyes pótlólagos gazdasági aktivitást. Mindemellett a korábbi hasonló külföldi incidensek tapasztalatai azt sugallják, hogy az ilyen jellegű botrányok nem gyakorolnak érezhető közvetlen hatást a járműágazat egészének teljesítményére.

A Toyotának 2009 és 2011 között 9 millió autót kellett visszahívnia egy olyan hiba miatt, amely a járművek váratlan gyorsulását okozta, a General Motors pedig csak tavaly 27 millió autót hívott vissza a gyújtásrendszer hibája miatt. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy az érintett időszakokban sem a japán, sem az amerikai autógyártásra nem gyakoroltak érezhető hatást ezek a visszahívási epizódok, és a két cég részvényárfolyamai is gyorsan ledolgozták kezdeti veszteségeiket - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.

További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat.

(Forrás: Autokalauz és MTI | Fotó: Thetruthaboutcars)