Jump to content

Peugeot 5008 GT teszt

2017. 09. 23. 09:47

Legkisebb feladata lenne a szórakoztatás, ám az 5008 minőségi színházat nyújt, ilyennel ritkán találkozunk. Érzelmi ingerekkel bombáz, hajlamosak vagyunk nem figyelni, milyen valójában.

Nem vonzódom különösebben az egyterűekhez és a SUV divat sem hoz lázba, de elfogadom, hogy most ezzel lehet lekenyerezni a népet. Szeretjük azt, ha sokat mutat, amiért fizetünk, nem csak nekünk, de a kintről figyelők számára is, erre pedig mindig jó választás volt a Peugeot bármelyik modellje. Látványban persze a 2000-es évek után dobbantottak nagyot, ami valahol az első 3008-nál fordult a visszájára, és lett belőle katasztrófa. Amit viszont most művelnek, ismét a 206-os korszakára emlékeztet, amikor sikeresen kenyereztek le mindenkit az autók megjelenésével. Az új 3008 és 5008 most ugyanazt csinálja; szögegyszerű technikát csomagol vérpezsdítő külsőbe, de szerencsére elég alaposan csinálták most ezt a franciák.

Nem rossz autó, sőt, nagyon bejön, hogy minden egyes négyzetcentiméterét lehet értékelni, és mindenhol van rajta valami érdekes. Nagyon érdekelt, mivel hoz többet az 5008, azon túl, hogy plusz két fő – inkább gyermek – elfér benne, valamint képes-e ugyanarra a mozgékonyságra a megnyújtott tengelytávval és puttonnyal. A technika teljesen egyszerű, McPherson gólyalábas első és csatolt lengőkaros hátsó futómű, szóval többet ne várjunk tőle, mint a 308-tól, ha már padlólemezük is egyezik. Egyedül az emelt hasmagasság az, amivel többet tud nála, így mondjuk nem akadunk fenn az útpadkán, de olyan terepre, ahol egy normál kombi már nem megy el, oda azért ezzel se menjünk.

Összkerékhajtás ugyanis nincs és nem is lesz már a Peugeot-nál nagy valószínűséggel, ebben nem hisznek. Van viszont a kipörgésgátlóval bűvészkedő Grip Control, aminek a tekerőkapcsolójával most találkoztam először. Nyugtáztam, hogy ez is megvolt. Talán a havas programot lehetne kihasználni, azon a három téli napon, amikor itthon esik a hó, a többinek viszont nem látom értelmét. Valószínűleg e nélkül is ki tudunk majd mászni a sárból, ahonnan egyáltalán van még esélyünk, csak pár másodperccel esetleg tovább tart, de spórolunk 150 ezret. Nem terepjáró, jó ezt észben tartani, maradjunk vele a városban, vagy az autópályán, mivel a kétliteres HDi ott érzi magát a legjobban, és mivel csak automatával kapható, a városi cirkálás is kényelmes. 180 lóerejével könnyedén lódítja a karosszériát, a hangja csak kintről csúnya, bent mesterien tüntették el. Itt nyer értelmet a Sport kapcsoló, ami a GT-nél hangos és valóban sportos motorhangot tol az utastérbe, szigorúan a hangszórókból, de emellett keményedik a kormány, határozottabb lesz a gázreakció és visszább kapcsol a váltó. Trükkök halmaza, amitől semmivel nem leszünk gyorsabbak, ellenben teljesen érthetetlen módon élvezhetővé teszi ennek a hatalmas tepsinek a vezetését.

(Forrás: autonavigator.hu)