A kisautózás általában két szempontból képes levenni a vásárlót a lábáról: egyfelől a vidám, dögös stílus válhat nyerő erénnyé, míg a józan választást keresők számára a kis méretbe szuszakolt, minél több tér és praktikum sarkallhat a végső döntés kimondására. Persze az a legjobb, ha mindkettő megvan egy B szegmensbeli versenyzőnél. A Kia pedig a Hyundai oldalán már közel sem az a márka, amely csupán a kedvező ár/érték aránnyal vagy a 7 éves garanciával kíván hódítani, a koreaiak bőven túlhaladták ezt a fázist, immáron minőséget és a nagyobb hagyományú márkákhoz mérten is korrekt műszaki tartalmat nyújtva.

Épp ezért nem is meglepő tény, hogy a kisautók palettája borzasztóan terjedelmes, egyszerűen hihetetlen szakadék tátong az alapfelszereltség és a csúcsra extrázott verziók között. Noha már korábban is jellemző volt mindez, ennyire talán még nem volt nagy távolság a bázis- és a csúcsmodell között.

Mindezt annak a tükrében mondhatom, hogy a maradéktalanul felszerelt tesztalanyunkat követően, e sorok begépelésekor a kisebb motorral és szerényebb felszereltséggel ellátott Rio vendégeskedik nálam. Utóbbi váratlan izgalmakat szállít a későbbiekben, hiszen a várva várt új Suzuki Swifttel együtt lökjük be a pástra, egészen addig azonban a kedves Olvasó kénytelen lesz beérni a Rio egyszereplős produkciójával.

Mindennek a közepébe vágva, nem tudunk elmenni szó nélkül az autózás és az autóipar evolúciója mellett, ami jelen esetben még jobban kiviláglott. Hiszen nézzük csak, egy B szegmensbe sorolt, azaz kisautó kategóriájú típusról van szó a Rio személyében, azonban tágasságával bőven felülmúlja az egykoron egy kategóriával feljebb tanyázó IV-es Golfot, ahogy természetesen szolgáltatások tekintetében is, azonban ez utóbbi nyilvánvalóan nem meglepetés. Nyilván ez egy teljesen helyénvaló evolúció, mégis megdöbbentő belegondolni, hogy mennyit lépnek előre az autók az évek múlásával.

Helykínálat tekintetében ma már egy kisautó képes azt nyújtani, amit az ezredforduló után egy kompakt tudott. Mindez azt jelenti, hogy elöl gyakorlatilag teljesen korrekt méretű a rendelkezésre álló tér, hátul pedig kb. 180 centi magasságig szavatolt hosszú távon érezhető kényelem, afelett már kompromisszumos a fejtér miatt az utazás. A csomagteret sem érheti panasz a maga 325 literes befogadóképességével, bővítve, tehát az üléseket ledöntve majdnem egy egész köbméter rendelkezésre áll. A helykínálatot érintő erények egyébként már az elődnél is adottak voltak.