A 308-as kombi ugyanis két dologban nyilvánvalóan üti az ötajtós 308-ast, és egyértelműen az okosabb választás, ha netán a cikket olvasva úgy érzi, van élet a VW-csoporton túl. Elsősorban (és ez a legszembetűnőbb az ötajtóshoz képest) azért, mert a formája elképesztően jó arányérzékkel eltalált, és maga a koherens elegancia. Abból a tömegből, amit a zavaros és kusza Focus, a hűvös, sablonos Golf, valamint a többszörösen elsütött Opel-forma ural jelenleg egyértelműen kilóg. Méghozzá felfelé.

Az orra éppen kellően agresszív, de nem levesestál méretű fényszórókkal, a sárvédőívek feletti gépháztető-vasalatok Bangle-szerűen rafináltak, a puttony, az ötajtóshoz képest 11 centiméterrel megnövelt tengelytáv, a merészen felfelé kanyarított harmadik ablaksor pedig már-már E-Klasse T-modellt idéz. Elképesztően jól áll neki ez a metálbarna, a hátsó lámpatestek pedig éppen annyira harapnak a sárvédőkbe, amennyire még nem gáz, és olyan finom, elnyúlt és elegáns módon, hogy a Fordnál felszisszentek, amikor meglátták.

Szép a selyemfényű díszléc az ablakok körül, a picike antenna, a tetőbe szinte belesimuló tetőkorlát, és persze a kétszínű, 17 colos alufelnik. Kortalan formának tűnik, és meggyőzően kelt egybenvan-érzést, csicsából is csak annyit visel, amennyi még nem ciki, mint egy jó kondiban lévő, francia háziasszony. Szerintem hibátlan, mert elég időtálló, nem kirívó és ebben a színben elegáns is.

A teszt teljes egészében az alábbi linken érhető el: http://totalcar.hu/tesztek/2014/07/29/peugeot_308_sw/

(Fotó: automobilesreview.com)