Jump to content

Mindent a zöld rendszámról

2019. 12. 18. 11:04

A jövő közlekedési eszközei sokak szerint egyértelműen az elektromos meghajtású járművek, ám annak ellenére, hogy egyre több „zöld rendszámos” autóval, busszal vagy akár robogóval lehet találkozni a közlekedésben, mégsem ismert pontosan, mit is jelent, ha egy jármű elektromos. Kinek jár a zöld rendszám, milyen előnyöket biztosít, hogy lehet igényelni?

Egyre több zöld rendszámos autót lehet látni az utakon és a városi közlekedésben. Ezek egy része jól láthatóan tisztán elektromos kiskocsi, de feltűnően sok közöttük a nagy fogyasztású jármű, gyakran kifejezett luxusautó, amelyekről azt feltételezzük, hogy csak akkumulátorral nem jutnának messzire. Hogyan lehet ezeken is zöld rendszám, ha ezt a megkülönböztetést a környezetkímélő autókra találták ki? Érdemes ezért tisztázni, hogy mi is számít elektromos autónak, milyen fajtái futnak az utakon, mi a hibrid vagy a plug-in jármű?

Első ránézésre egyszerűnek tűnik: az elektromos autó egy vagy több elektromos motor által hajtott közlekedési eszköz. A meghajtáshoz szükséges elektromos áramot akkumulátorban vagy más energiatároló eszközben viszi magával – határozza meg önmagukat a villanyautósok közössége honlapjukon. Szakmai egyetértés mutatkozik abban, hogy az elektromos autó elnevezést kizárólag a tisztán elektromos, tehát belső égésű motort nem használó járművekre használják. Általánosságban azonban nagyon gyakran használják a villanyautó vagy elektromos autó megnevezést olyan járművekre is, amelyek nem tisztán elektromos árammal, hanem más erőforrásokkal különböző módon kombinált meghajtással futnak, tehát hibrid autók.

Az elektromos autókról közismert, hogy tisztán villanyhajtással kisebb távolságot képesek megtenni, mint a benzin- vagy dízelüzemű társaik. Ezért ezek a járművek elsősorban a városi, helyi közlekedésben számíthatnak nagyobb népszerűségre, hosszabb utakra indulni velük tervezést igényel, azaz az útvonalat meghatározza a töltési lehetőségek elhelyezkedése. Jó hír azonban, hogy a töltőpontok száma robbanásszerűen nő.

A villanymotorok teljesítménye többnyire elmarad a robbanó motorokétól, ezért a gyártók a tisztán elektromos meghajtást a minél szélesebb vevőkör elérése érdekében gyakran kombinálják fosszilis meghajtással. Ilyen a hibridnek nevezett meghajtással közlekedő jármű is, amely alapvetően többnyire benzines – ritkábban dízeles – motorral megy, de a hajtást elektromotor(ok) is segíti(k). Az autó egy kis kapacitású akkumulátorban tárolja a regeneratív fékezéskor termelt energiát, amit gyorsításkor vagy folyamatos haladáskor is fel tud használni az autó mozgatására. A hibrid autók egy része tisztán elektromos üzemben is tud menni néhány ezer métert, de van olyan modell is, amiben az elektromotorok csak a gyorsításhoz szükséges energiatöbbletet biztosítják. A fogyasztás csökkenését ezek az autók a fékezéskor visszanyert energia újrahasznosításával érik el, külső áramforrásból nem tölthetők. Egyik legismertebb „példányuk” a Toyota Prius modellje, de már szinte minden márka szortimentjében van hibrid modell. A konnektoros (plug-in) hibrid az „alaphibrid” nagyobb akkumulátorral és külső töltési lehetőséggel turbózott változata. Ennek tisztán elektromos hatótávolsága már 20-50 kilométer – igaz, ez jellemzően csak elméleti érték. A fűtés vagy a hűtés bekapcsolásakor sokszor azonnal indul a belső égésű motor, hiszen az előző megoldáshoz hasonlóan az számít az elsődleges meghajtási formának. Az autóst semmi sem kényszeríti arra, hogy az elektromos meghajtást használja.

Eggyel „zöldebb” fajta jármű a hatótáv növelt elektromos autó, ami már tisztán elektromotorokkal halad, de áramtermelési célra optimalizált apró benzinmotort is szereltek bele. A benzinmotor szükség esetén tölti az akkumulátort, így a „mini erőmű” segítségével messzebb is lehet jutni az ilyen autóval. Ezek az autók tisztán elektromos üzemben már 100-150 kilométerre is eljutnak, sőt alapértelmezésben nem is használják az áramfejlesztőt, az csak a hosszabb utakon segít rá a haladásra. Nagyon népszerű, hiszen voltaképpen tisztán elektromosan lehet vele autózni, tulajdonképpen a „végtelenbe”. Igaz, az áramtermelő motor szabad szemmel is jól láthatóan hajtja az autó árát és a fenntartási költségeket is.

Az üzemanyagcellás elektromos autó ugyancsak tisztán elektromos, de a szükséges energiát nem akkumulátorban, hanem folyékony hidrogén formájában tárolják. A hidrogén gyorsan tankolható, így a 20-60 perces akkumulátortöltéssel szemben a hidrogéntartály néhány perc alatt újratölthető. A hidrogénből egy üzemanyagcella állítja elő az elektromos áramot, amit azután a tisztán elektromos meghajtás tud hasznosítani. Bár több gyártó is rástartolt ilyen autók fejlesztésére, de nagyon úgy fest, hogy a hidrogén kezelése és a töltőhálózat kiépítése egyelőre olyan drága, hogy a tervek a fiókokban maradnak.

(Forrás: hvg.hu / fotó: pixabay.com)