1987 – ha ebben az esztendőben gördült le modellünk a gyártósorról, akkor bizony elérte a veterán autós kort. De mi is történt ebben az évben? Milyen modellek gyártását kezdték meg, amelyek most beléphetnek a veteránok örökzöld csarnokába?
Kezdjük a sort egy igazi kuriózummal! A második generációs, azaz E32-es 7-es BMW pályafutása ’86-ban indult meg, de a következő évben bővült ki a kínálat egy igazán finom hajtáslánccal: 50i utónéven tizenkét hengeres erőmű érkezett a sorozatba. Az M70-es kódszámú erőforrás 299 lóerőt és 450 Nm nyomatékot szorít ki ötliteres lökettérfogatból, ami 7,4 másodperces 0-100-as gyorsulást tesz lehetővé. Csak egy baj van a típussal: szinte lehetetlen fellelni belőle jó állapotú példányt, az idő múlása által érintett darbokat pedig méregdrágán lehet csak helyrehozni. Helyette alternatívaként például az E30-as 3-as BMW kombi verziójának korai gyártásából csemegézhetünk.
Miközben a bajorok igazi benzinfaló erőművekkel igyekeztek meghódítani a piacot, a dízelmotorok egyre sikeresebbé váltak. 1987-ben mutatkozott be a Mercedes-Benz első E-osztályának (W124) dízeles csúcsváltozata, a 300 D Turbo. A feltöltővel megtámogatott sorhatos, háromliteres dízelmotor 143 lóerőt és 267 Nm nyomatékot szorított ki magából, ezzel pedig egészen dinamikusan mozgatta az akkoriban még egészen könnyű felső-középkategóriás modellt. A kilométerfaló E-osztály ráadásul összkerékhajtással is elérhető volt, ráadásul kombiként a csomagtartóba szükségülést is kérhettünk, amely ideiglenesen hétszemélyessé varázsolta a típust. Megkímélt példányokat belőle talán könnyebben találunk (hiszen jóval nagyobb mennyiségben értékesítették), de 3 milliót valószínűleg nem sokan adnának egy 30 éves szürke dízel kombiért.
Ha igazi kultikus modellre vágyunk, akkor inkább a Mercedes 190 E 2.5-16 mellett tegyük le a voksunkat. A hengerenkénti négyszelepes 2,5 literes szívómotorból akár 204 lóerőt is kihoztak a tervezők, a típus pedig kevésbé kultikus egyelőre, mint például a BMW M3. Azért alkalmi vételnek ez sem mondható, de a 6 millió forint körüli piaci ár még emészthető, ráadásul az állapot fenntartásával a befektetésünk gyarapodhat is. Köztes úton járva pedig a 124-es Mercedes kupé verziójára fizethetünk be, amelyből hárommillió környékén megcsíphetünk már vállalható példányokat.
A Mercedes-Benz és a BMW mellett akkoriban kezdte meg feltörekvését egy másik német prémium márka. Az Audi a 80-as szedánra alapozva 1987-ben dobta piacra a 90-es második generációját, amely akár 170 lóerős öthengeressel is elérhető volt. Csak éppen ő is a fenti betegségben szenved: mivel használati modell volt, gyűjtői állapotú példányokat szinte lehetetlen fellelni belőle.
