A 2035-re tervezett teljes tiltás helyett árnyaltabb megoldás körvonalazódik – ami nemcsak az autóiparnak, hanem az autósoknak is sokat jelent.

Az elmúlt években a 2035-ös dátum szinte végítéletként lebegett a belső égésű motorok felett. Kőbe vésett határidőnek tűnt, amely vészesen közelít. Addig lehet benzines vagy dízel autót gyártani és forgalomba helyezni, utána már nem. A valóság azonban jóval összetettebb.

Az Európai Unió legfrissebb álláspontja szerint nem a technológia, hanem a károsanyag-kibocsátás kerül a célkeresztbe. Ez azt jelenti, hogy nem magát a belső égésű motort tiltják be, hanem azokat a járműveket, amelyek nem képesek nulla szén-dioxid-kibocsátással üzemelni. A hangsúly tehát az üzemanyagon és a kibocsátáson van, nem a motor elvén.

Ez a megközelítés teret hagy az úgynevezett szintetikus üzemanyagoknak. Ezeket megújuló energia felhasználásával állítják elő, és elméletileg karbonsemlegesek lehetnek. Ha valóban így működnek a gyakorlatban is, akkor egy belső égésű motorral szerelt autó akár megfelelhet a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is.

Az autógyártók szempontjából ez hatalmas különbség. Nem kell egyik napról a másikra teljesen elengedniük egy évszázados technológiát, hanem fokozatos átmenetben gondolkodhatnak. Az autósok számára pedig azt jelenti, hogy a jövőben sem feltétlenül csak elektromos alternatívák közül választhatnak.