Az elmúlt évek tendenciáját figyelembe véve ma már jól látható, hogy egyre több ember hajlandó – környezetvédelmi szempontok, az ártalomcsökkentés érdekében – magas összegeket kifizetni azért, hogy az autóját részben vagy egészben árammal hajtsa.

Éppen ezért napjainkban az autógyárak komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ezt az igényt folyamatosan ki is tudják elégíteni. Azonban az ártalomcsökkentés és a füst nélküli jövő megvalósítása ma már nem kizárólag ennek a szektornak a célja!

Az emisszió csökkentése kiemelten fontos az autóiparban. Katalizátorok, fejlett üzemanyag-befecskendezés, javuló hatásfokú motorok, valós igénybevételre optimalizált hajtáslánc, és még sorolhatnánk azokat a rendkívül fontos megoldásokat, amelyek a fosszilis üzemanyaggal működő járművek károsanyag-kibocsátásának visszaszorítása érdekében születtek. Azonban ezek is csak egészen addig tartoztak az élvonalba, és hatottak az újdonság érzetével, amíg meg nem jelent az első tisztán elektromos hajtás.

Az ártalomcsökkentés 2020-ra olyan társadalmi igény lett, amely ma már képes – szektoroktól függetlenül – valamennyi felelős piaci szereplőt megmozgatni. Egy szemléletmód, amelynek ismeretében egyáltalán nem nehéz párhuzamot vonni az autók és a dohányzás „károsanyag-kibocsátása”, és az ennek csökkentése érdekében kifejlesztett úgynevezett füstmentes technológiák között.

Nemzetközi felmérések szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor – de ennél jóval több ember életére hatással van a cigaretta az égés során keletkező füst miatt. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás vagy a szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. Ugyanis a füstben kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Az egészségünk védelme szempontjából a legjobb megoldás, ha rá sem szokunk a dohányzásra. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá, rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától kíméljük meg mindannyiunkat. Dohányzás esetén pedig a legeredményesebb ártalomcsökkentés, ha leszokunk róla. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége és így nem csak saját magunkat, de szeretteinket, barátainkat és kollégáinkat is megóvhatjuk az ártalmaktól. Azonban ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy valamely füstmentes technológiát választjuk, saját magunkat és a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki a cigarettázáshoz képest. Számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak olyan tekintetben is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.